2013. február 23., szombat

Minek nevezzelek?

...tényleg nem tudom, minek nevezzem? Mert a decoupage mindig valamiféle papír felhasználásával történt "alkotás". Nos ezen meg nincs ilyen! Hogy is van ez? - talán úgy, hogy tettem egy kis kitérőt... /stencil, aranyfüst, ásványpaszta...már ami látszik, mert azért hátul is be van ám fejezve... :-) /




És boldog vagyok!!!!!!!!!! - Szandra, Zseli Erika, Révész Erzsébet és Lestár Anna: örülök Nektek, NAGYON!
Legyetek gyakori látogatók nálam!

2013. február 18., hétfő

Antikosan rózsás hangulatban

... amíg a kollégáim széttáncolták a cipőjüket - is:) - a pénteki farsangi mulatságon, én maradtam ecset-közelben, s végre befejeztem legalább egyet a több félúton járó kis dolgaimból. Élménybeszámolókból arra következtettem, hogy aki ott megjelent, bizony volt mit kipihennie a hétvégén. Kicsit irigykedtem, de ez a hajó már elment...

Mutatom a végterméket. Egy üvegtál, rizspapírral és egy kis újítós-próbálgatós repesztéssel, vagyis nem a megszokott módon és formában használva. Nekem tetszett a játék és a végeredmény sem rossz, olyan  kis érdekes. A rizspapír rostja már kevésbé tetszik, engem a rizspapíroknál néha zavar, hogy vannak benne ilyen rostszálak, de a rizspapír ettől az ami. Azért  a valóságban nem ennyire karakteresen látható, a vaku villanása még inkább előcsalogatja ezt a nekem szépséghibának számító apróságot, de ez van.






Anikó és Jucus! Két új arc, két új ember, akik regisztráltak nálam! Úgy örülök Nektek!!! Gyertek gyakran :)
Köszönöm, hogy itt vagytok, s mindenkinek köszönöm, hogy benézett!




2013. február 8., péntek

Egy éves lettem!!!

... pontosan egy évvel ezelőtt este ültem le a gép elé, hogy nyissak egy bogot. Akkor még nem igen gondoltam, hogy lesz jövője annak a pillanatnak, de lett... egy éves a blogom :)
Szeretném megköszönni NEKTEK, hiszen Nélkületek nem biztos, hogy eljutottam volna eddig. Köszönöm azt, hogy az eltelt év alatt ennyiszer voltatok kíváncsiak rám: túl vagyok a 27.000 -nyi látogatottságon, s ez a szám azt gondolom önmagáért beszél. Voltak pillanatok, napok, hetek, amikor azt kérdeztem magamtól: kell ez nekem?, kell ez másnak?   Miért nem írom egy CD-re, a számítógépen egy könyvtárba, vagy bármilyen "hordozóra" a kis dolgaimat? De ha nem is naponta, időről időre mégis úgy éreztem a ritkán érkező kommentekből, az ide kattintó érdeklődők számából, hogy mégis vannak, akik szívesen járnak itt, így hát folytattam.  Így lettem szülinapos:  egyéves!   S folytatom... - meddig? Nem tudom, de egyértelműen addig, amíg azt érzem, hogy érdemes, hogy kíváncsiak vagytok rám, hogy látogatjátok ezt a blogot, hogy írtok néha egy-egy megjegyzést.
Ugyan nem készültem "szülinapi alkotással", de a véletlen úgy  hozta, hogy most készült el valami, ami olyan "színvilágom-stílusom" darab, s ettől nálam méltó arra, hogy ezen a napon tegyem fel a blogra. Egy kulcsos-szekrény - ódon hangulatban... Az oldalán és tetején használt dombormintát Sólyom Gabitól tanultam. Egy on-line tanfolyamon üvegen alkalmaztuk, kicsit átkombináltam "fára" - ezer hála Gabi - ezért is :)
Még egyszer köszönöm Nektek a látogatottságot, a megjegyzéseket, s remélem ez a jövőben sem lesz másként, s ha mégis csak annyiban, hogy még többen jártok itt, s még többet szóltok hozzám! :)