2013. szeptember 22., vasárnap

ELKÉSZÜLT!!!

...igen, elkészült, s nem adom senkinek, megtartom!
Két okból, egyik, hogy tetszik -  nagyon!-   másik, hogy illik, mármint a lakásunkba! Boda Gabinál "kreáltam", annyit elárulok a titokból, hogy köze nincs a fához, még ha úgy is néz ki! Mert ugye úgy néz ki?









2013. szeptember 10., kedd

Keresztelő

Tegnap már nem értem vissza este, de hoztam a keresztelőre készült apró kis ajándékaimat, amiknek már van köze a decoupage-hoz. Egyszerű kis baba-dolgok, de hasznosak, egy törlőkendőtartó és egy babavállfa. Egy darabig azon tanakodtam, hogy milyen képecskék kerüljenek rá, de keresztapa, azaz nagyfiam gyorsan segítségemre lett. Két kezembe lengetve kétféle képanyagot kérdeztem tőle:: "Melyik legyen? Zsiráf, egérke, maci? Vagy autó, repülő, vonat?"  Pikk-pakk jött a válasz:  "Egyértelmű! Autó, repülő, vonat."
Igenis, keresztapa, értettem...
Ma jártam a babaszobában, s jó volt látni, hogy a törlőkendőtartó be lett üzemelve és a vállfán egy édes kockás kis ingecske lóg! :-)

Szerettem volna, ha nem csak Gábor, hanem a nővére is kap egy kis apróságot, ezért készítettem neki is egy vállfát, ez felnőtt méretű, de aki kapta is már kész kis nő, ehhez igazítottam a kinézetét, amolyan csajos darab lett.









2013. szeptember 9., hétfő

Ünnepeltünk!

Hadd köszöntsem először az új tagokat a rendszeres látogatók között, Csepeli Jánosné és Barbara, köszönöm, hogy regisztráltatok, gyertek sokszor, írjatok sokat nekem! :-)

Annyi minden történt nálunk az elmúlt héten, hogy a számítógépről csak a port törölgettem.
Ünneplésből ünneplésbe "estünk", mamikánk 75 éves lett - ezt bizony (és minden egyes évet, ha születésnapról van szó!) meg kell ünnepelni. a hét első felében erre készültünk, amolyan "meglepetésbulit" susmutoltunk, mindenki készített valamiket otthon, mamikát elvitte a fia egy kicsit valami mondvacsinált ürüggyel, mi pedig ezerrel pörögve összehoztuk a vacsorát, a terített asztalt a sok finomsággal. Mami nagyon meg volt hatódva első perctől kezdve, egy darabig csak a fejét csóválgatta, nyelegette a könnyeit, de amikor előkerült a végén a hatalmas torta tűzijátékkal a tetején csak szabad folyást engedett az érzelmeknek. Remélem még sok-sok-sok ilyen napot élhetünk át vele!
Amit erről a napról hoztam annak ugyan semmi köze a decoupage-hoz, de azért mégis. Mert többféle sütit sütöttem, de ez a piskótatekercs azért azt kell mondjam nem az a szokványos és erős bizonyítéka annak, hogy még sütés közben is lehet kicsit a decoupage-technikákat mélyíteni. Ezen a sütin például az úgynevezett "cirkalmazást". Mert erre ugye ott is szükség van, s hogy üvegkontúrral vagy éppen sütitésztával gyakorolunk-e az teljesen mindegy, a lényeg, hogy gyakoroljunk.
Ha valaki szeretné megsütni ezt a sütit, a receptet itt találja:  http://sutidoboz.hu/dekoracio-piskotara/
Én itt leltem rá, bár a blog tulajdonosa is utal valamire, ami neki volt a forrás (mellesleg az egy spanyol oldal, nem is linkelem be, maradjunk az anyanyelvünknél). Kattintsatok rá, ha érdekel benneteket, lépésről lépésre, fázisfotókkal van fenn a recept, s szerintem tök jópofa. Az egyik piskótán vékonyabban használtam a színezett tésztát, a kettőt egymás mellett látva lehettek bátrak, nem fog összefutni a két anyag, s a kicsit vastagabb cirkalmazás piskótán jobban mutat  - decoupage-on nem ám, ott pont a szép finom, vékony lenne mutatós :-)




Szülinap után a hétvégén keresztelő volt nálunk. Így aztán a hét második felétől "arra gyúrtunk". Jól sikerült az is, pici Gáborunk csodásan viselt minden fennforgást maga körül, a keresztelő pedig szép volt. S a nagy fiamból keresztapa lett!
Erre az alkalomra is készültem sütivel, egy keresztelő-tortával. Ez azért lényegesen hosszabb művelet volt a fenti piskótánál, de a végeredmény szép is lett és finom is. Jó, jó, cukrász nem vagyok, nem esek ám hanyatt magamtól, tudom, hogy egy profinak ezek a kis cipőcskék sokkal jobban sikerülnek, de azért elégedett voltam a végeredménnyel, még akkor is, ha a cipellők kicsit megtörtek lettek menet közben. De a miénk volt, finom volt és mindenkinek tetszett. Gábor csak fényképről fog rá emlékezni, tudom, de sok-sok év múlva szerintem az is jó lesz.
A belsejéről készült kép szinte az utolsó pillanatban készült, ennyi maradt belőle, s gyorsan fotóztam egyet, ez már nem is egy egész szelet, inkább csak egy darabka a kistányéron. Sárga-barna piskóta, főzött vaníliás krém, házilag, általam készített hamis marcipán a torta bevonóanyaga és a cipellők. 




Hogy azért a kis ünnepelt is kapjon valami olyan tortát, aminek hasznát veszi, készült egy pelenkatorta. Na erre aztán végképp szinte alig maradt időm, ez már a keresztelő napján, tényleg az utolsó pillanatban állt össze, kb. fél óra alatt, gyorsan segítségül hívva a férjem enyémnél valljuk be kicsit nagyobb tenyereit, mert négy tenyérrel sokkal haladósabb volt az összeállítás. Egy jópofa ajándék ez pici babáknak, amihez nem kell más, csak pelenka, szalagok, s bármilyen apró kis figurák, amik a kezedbe akadnak, vagy amelyekbe egy-egy lelőhelyen beleszeretsz. A torta váza egy lefogyott alufólia-guriga papírhengere, ez van felállítva, s ez köré kell körbe pakolgatni a pelust, három emelet magasságban, emeletenként szalaggal átkötve. Ennyi.
Ha mondjuk 2x30 percet szán rá az ember, mert van annyi ideje, lehet tovább cicomázni, nekem sajnos nem maradt rá több.



Pici Gáborunknak készítettem még valamit, a következő bejegyzésben hozom. Annak már lesz köze a decoupage-hoz is...