Ezzel bizony adós vagyok, mert július végén volt ez a rendezvény.
Noszvajon jártam - újra. Nagyon jó volt, még annál is jobb:-)
Boda Gabi vezényletével, a
Pentacolor támogatásával szerdától vasárnapig "állt a bál".
Alkottunk napokon át, mutatom, hogy mi minden "született".
Kezdeném a dobozoknál. Miért is? Nos, aki kicsit is megismert már, tudja, én egy "dobozos" lány vagyok. Nekem ez a kedvenc alapanyagom.
Szeretném újra "szétszedni" a bejegyzéseket, hogy meg tudjam őket címkézni.
Két doboz készült. Az első egy letisztult forma, ahol a tanulás azt hiszem mindenkinek abban volt leginkább, hogy milyen is az, amikor egy vékony réteg szalvétából elkészítünk valamit, ami olyan mint egy matrica, térbeli, s bárki ránéz, nem igen hiszi el, hogy az alap egyetlen réteg szalvéta.
Nálam sem hitték, senki.
Mindenkinek meg kellett mutatnom egy ugyanilyen pillangót, ami a szalvéta maga, hogy elhiggyék, igenis ez ebből van.
Persze nem állt itt meg a tudomány, hiszen azért dolgoztunk a dobozon is rendesen, hogy egyben legyen a mű. Belül még filccel is kibéleltük, sőt én még arra is tettem egy kis mintát, mert... csak...
(Nem tagadom, én bizony bele is bonyolódtam, s kb. a harmadik lépésnél nem úgy tettem, mint kellett volna. Egyszerűen nem figyeltem, s elvesztettem a "fonalat", kellett úgy még 2 lépés és egy kis Boda Gabis segítség, hogy visszataláljak a feladathoz.
A lényeg viszont a végeredmény, mutatom, az enyém ilyen lett:
A másik egy "mixed media doboz" - s mint neve is sugallja: ezen belül szabadon lehetett engedni a fantáziánkat. Azért a "mintadarabtól" nem rugaszkodtunk el, de ez a stílus azt hiszem mindenkiből ha itt nem is, később sok minden szépséget ki fog tudni csalogatni. Egy új alapanyagot, beltéri pácot használtunk, persze nem magában, van alatta is "festés", felette is "festés", de a színt mégis maga a pác adta meg.
Ami a jövőt illeti: ebből mindenki fog tudni "kamatoztatni", vagyis saját ízlésére formálva igen sok mindent kihozni a tanultakból.
Én már a színekből is sokat tanultam. Elmondom.
Amikor elkezdtük a pácokat felvinni, Gabi mindenkinek kipakolt mindenféle színt. Ismerve engem kaptam zöldet, barnát (mert ugye ez amolyan rózsaportás alapszín) és rózsaszínt. Mit rózsaszínt, valami élénk pinkes pácot, s mondta, hogy akkor ezt is - mármint ezt is használjam. Hát... igen nagyra nyílt a szemem, s meg kellett kérdeznem tőle: biztos, hogy ő is ezt a nagyon élénk rózsaszínt használta a mintadarabnál? A válasz igen volt. Nem lettem nyugodt, de dolgozni kezdtem. Ma is mosolygok azon, hogy a vége az lett, hogy félúton mennem kellett az üres tálkámmal, s meg kellett kérnem, hogy abból a nekem kezdetben rettentőnek tűnő rózsaszínből kérnék még. Ez is tanulság azt gondolom. Mert egy bolt polcán válogatva egy ilyen színt soha nem vennék meg, egyszerűen azért, mert nem stílusom, így látva, használva viszont igenis le fogom venni legközelebb.
Nem mondom, hogy könnyű ez a stílus, hiszen rengeteg technika van "ráépítve", én most csak az alapszínről beszéltem, de ugye látjuk, hogy van itt stencilezés, pasztázás, csipketechnika, rátétek, amik nagy részben saját kezűleg készült dolgok, részben kész, megvásárolható rátétek, de ha valakinek van némi jó ízlése, akkor igen szép dolgokat fog tudni készíteni a tanultak ismeretében. Viszont pont a sokaság miatt bele is lehet bukni. Egy ilyen mixed media tárgynál egy dolog nagyon lényeges: átgondoltan, megtervezve, harmonikusan felépítve készítsük el azt. Mert ennyi technikát alkalmazni egy dobozon szép és ízléses végeredménnyel csak így lehet.
