Hát, kicsit tovább maradtam távol a blogtól, mint gondoltam, de...
Mivel tart a húsvét, felteszek néhány képet e témában.
Az első: nagyon-nagyon régen, amikor még óvódás volt a nagyobbik fiam, az ő óvónénijétől tanultam a viaszos, "gicés" tojásírást. Akkoriban évente, azóta már csak néhány évenként írókázok ilyen tojásokat. A lényege, ha valakinek nem mond semmit a gicével, vagy más néven írókával írt tojás: egy csőrös hengert forró viaszba mártunk, ezzel írjuk meg a tojást festés előtt, majd festés után meleg fölé tartva a viaszt letöröljük a tojásokról. Anno az óvónénitől kaptam egy írólapra rajzolt népi motívumokat tartalmazó rajzot, amit a mai napig őrzők, nagyon megsárgult már, de kincs. Ezúton is köszönöm neked - ezt és a gyermekeim minden óvodai nevelését, tanítását is! - Gyevnárné Éva!
Ebből a példából is látszik, hogy egy igazán jó óvónőtől nem csak a pici gyerekek tanulnak, hanem a felnőttek is! Éva pedig valóban csodás óvónő volt, szerintem a gyermekeim az otthon melegét először elhagyva olyan meghatározó éveket kaptak általa, ami mély, mind intelligenciát, mind személyiséget építő, jövőjüket meghatározó korszak volt, s része annak, amitől olyan emberek lettek amilyenek: akikre mi szülők elfogulatlanul is büszkék lehetünk.
Mivel tart a húsvét, felteszek néhány képet e témában.
Az első: nagyon-nagyon régen, amikor még óvódás volt a nagyobbik fiam, az ő óvónénijétől tanultam a viaszos, "gicés" tojásírást. Akkoriban évente, azóta már csak néhány évenként írókázok ilyen tojásokat. A lényege, ha valakinek nem mond semmit a gicével, vagy más néven írókával írt tojás: egy csőrös hengert forró viaszba mártunk, ezzel írjuk meg a tojást festés előtt, majd festés után meleg fölé tartva a viaszt letöröljük a tojásokról. Anno az óvónénitől kaptam egy írólapra rajzolt népi motívumokat tartalmazó rajzot, amit a mai napig őrzők, nagyon megsárgult már, de kincs. Ezúton is köszönöm neked - ezt és a gyermekeim minden óvodai nevelését, tanítását is! - Gyevnárné Éva!
Ebből a példából is látszik, hogy egy igazán jó óvónőtől nem csak a pici gyerekek tanulnak, hanem a felnőttek is! Éva pedig valóban csodás óvónő volt, szerintem a gyermekeim az otthon melegét először elhagyva olyan meghatározó éveket kaptak általa, ami mély, mind intelligenciát, mind személyiséget építő, jövőjüket meghatározó korszak volt, s része annak, amitől olyan emberek lettek amilyenek: akikre mi szülők elfogulatlanul is büszkék lehetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése