Mindenszentek napja - nincs is talán olyan ember, akit ez ne érintene meg. Mindannyiunk emlékezik ilyenkor valakire, valakikre, s mindannyian gyertyát, mécsest gyújtunk az üdvözült lelkek emléknapján. S mindannyiunknak ma legalább egy fokkal jobban, fájóbban hiányzik valaki, mint az év többi napján.
Sok szerettem hiányzik, akik már a temetőben pihennek, de legjobban az Édesanyám. A kis munkáim alatt jó ideje az őáltala horgolt terítőket látjátok, s ha belegondolok mennyi-mennyi terve volt még, minden téren, de ha csak a kézimunkánál maradok, itt is akad rengeteg. A párnák, ruhadarabok, amelyekben benne maradt a gombostű, a fércöltés, de már senki nem fejezte be, a kötés, amiben szintén menetkészen a kötőtű, csak megpihent a kéz, amely folytathatná. A kivágott, kipróbálásra váró receptek, a kinyitogatott kézimunka-újságok, melyek azt jelzik, azokat a darabokat még szerette volna elkészíteni, de már nem maradt rá idő...
Sajnos már nem lehetnek velünk! :( Elszorult a szívem ahogy a soraidat olvastam! :(
VálaszTörlés