Készült egy dobozka, amolyan nosztalgia-hangulatban, koptatott technikával, egy édes kislány arcával. Imádom ezeket a régi fotókat, megszámlálhatatlan mennyiséget leszedtem magamnak, ha rábukkanok egyre, ami még nincs meg, nem bírom nem elmenteni! Ha egy új blogot kezdenék, amire a begyűjtött képeimet tenném fel, hát azzal is ellennék hosszú-hosszú ideig. Talán ez azért van, mert amikor még csak "elvi síkon" foglalkoztam a decoupage-al, akkor laptoppal az ölemben hosszú-hosszú estéket-éjszakákat töltöttem azzal, hogy az interneten barangoltam és "szívtam" magamba a decoupage-t, leginkább elkészült tárgyakra bukkantam,s ennek kapcsán időnként el-eltévelyedtem, s bizony akkoriban nem kevés festményt, vintage-hangulatú képet, s általában mindenféle nekem tetsző képet elmentettem. Szóval ez a bájos kislány is ebből a forrásból való.
Rózsa! Szép lett a dobozod! Én is mániákus képgyűjtő vagyok! Szebbnél-szebbek vannak a net-en!
VálaszTörlésÜdv: Tündi
Köszi, azért az megnyugtató, hogy nem csak én vagyok ilyen "lökött", már ami a kép- és papírmániámat illeti.
TörlésCsatlakozom én is a gyűjtögetők táborához. A képek mellett előszeretettel mentem a szép vintage papírokat, címkéket (felhasználásra), és az enteriőrök fotóit (gyönyörködésre, inspirációra).Ha csak ezeket a képeket nézné valaki, már pontosan megismerné az ízlésvilágomat, ahogy a blogom alapján Te is tetted. Köszönöm a támogató szavakat a bútorfelújítás kapcsán. Ahogy a profilodon írod szükség van a megerősítésre.Még akkor is ha "mániások, lököttek" vagyunk. Hozzád hasonlóan pontosan így tettem és teszek én is. A youtube-on és minden más helyen ötletelek, tanulok.
TörlésKedves Noraletta! A megerősítésre valóban szükség van, s valahol a blogomban egyszer írtam arról, hogy eljutni valahova önmagunk erejéből az nagyon jó, s nem kis büszkeséggel tölt el, de mindig van tovább...
TörlésNyitsz majd egy képes blogot is? Engem érdekelne, meg szerintem másokat is. Ja és tetszik amit csinálsz, NAGYON!
VálaszTörlésHello: Bogi
Kedves Bogi!
TörlésÖrülök annak, hogy itt jársz, s hogy tetszik, amit látsz. Sajnos be kell érnünk a munkáimmal. Az, hogy az összevadászott képeimből indítsak egy blogot tulajdonképpen nagyszerű és sokaknak hasznos oldal lenne, ebben biztos vagyok (ha hasonló ízlése van valakinek, mint az enyém nagyon sok időt spórolna vele, mert nem kevés idő volt ezeket abból rengetegből amit a világháló felkínál kimazsolázni), de a blogolásnak is vannak írott és íratlan szabályai. Ezekről már gyűjtöttem ugyan néhány adatot, s nagyjából át is futottam őket, de túlságosan még nem ástam bele magam, olyannyira nem, hogy egy olyan kis "fülecskét", amiben megfogalmazom, hogy mit engedek és mit nem, vagy csak bizonyos feltételekkel továbbvinni erről a blogról még én sem fogalmaztam meg és tettem ki, pedig régóta készülök rá. De az ún. szerzői jogvédelem, bármily meglepő még az ilyen mezei blogolókat is védi. Általában magáncélra, saját használatra engedélyezik a blogtulajdonosok az írásos és képi anyagok lementését,s írásban kiteszik a blogra ezt jól látható helyen, azzal a további információval, hogy képi és írásos anyaguk további megjelentetése engedélyükhöz kötött. Gyakran találkozunk azzal, hogy "blogom tartalmának kereskedelmi célú használata csak engedélyemhez kötött", "bármilyen szöveges, vagy kép anyag csak írásos engedélyemmel lehetséges", stb. De alapszabály, hogy ha egy blogról levadászott képet, vagy technikai leírást, de akár egy sütis receptet a saját oldalamon megjelenítek, akkor csak és kizárólag úgy, hogy leírom azt, hogy az eredetileg honnan, kitől származik és hivatkozok a linkjére. Nos főleg emiatt nem csinálhatok egy ilyen gyűjteményes-kertet, hiszen a képvadászataim során azt hogy mit honnan spájzoltam be nem mentettem el, így hivatkozni se tudnék a forrásokra. Enélkül pedig nem lehet. Azt nem mondom, hogy egy-két képet, ha betesz az ember úgy, hogy "nem tudom honnan van, de nézzétek milyen szép" az főben járó bűn, de olyan blog, ami csak a másoktól elcsaklizott anyagból áll, hát nem tisztességes és mint fentebb írtam, nem is törvényszerű. Magam is látom, hogy sokan erre fittyet hánynak, de én nem szeretnék.
A szerzők jogait akkor is védi a törvény, ha egy internetes naplójuk van, s pont úgy, mint ha egy könyvkiadón keresztül adnának ki egy könyvet, s ebben a védelemben se minőségi, se mennyiségi megkötés nincs. (Ciki, de írhat valaki egy blogot akármilyen saját zagyvasággal megpakolva, még az olyen rettenetekre is áll ez a bizonyos szerzői jogvédelem.)
S most ne nevessetek, de az anyag tulajdonosát védő ezen törvény a szerző halála után 70 évvel évül el csupán. Ezt a törvénykezést olvasva magam is meglepődtem, de ez van. Viszont jó hír, hogy régi hírességek csodás műveit, ódon képeket, s mindent ami tetszik, s amit már megrágott az idő, azt büntetlenül feltehetünk! Szóval kedves Bogi ez van, de azért nézz be máskor is, ígérem a kellően antik képeimből időnként fel-felkerül majd néhány. Ezek a kislányok például egészen biztosan "túlkorosak" már, hivatkozások nélkül tovább publikálhatóak, szeretnétek még néhányat belőlük?
Kedves Rózsa!
VálaszTörlésIsten éltessen sokáig névnapod alkalmából!
Üdv? Tündi
Köszönöm szépen! A "sokáig"-ot külön, remélem úgy lesz, azt szoktam mondani: Amennyi mindent szeretnék még csinálni, hogy arra egy élet kevés! - főleg ezért.
Törlés