2012. február 13., hétfő

Hogy ez milyen nehéz...

Hát a blogírás nem is olyan egyszerű dolog, de azért nem adom fel. A legnagyobb bajom a decoupage-múltam rendszerezésével van, hogyan is kellene csinálni. Először arra gondoltam, felteszem pl. a dobozokat, aztán az üvegalapra dolgozott tárgyakat, stb., hogy valamifajta rendszer legyen már bennük! De szerintem az annyira unalmas lenne, nem is beszélve arról, hogy én be kell valljam, dobozmániás vagyok, "dobozolok, mint tóték", ez a kedvenc alapom. S valamiért úgy gondolom, dobozra mindenkinek szüksége van, legalább egyre. Egy doboz, legyen az teás, gyöngyös, bármilyen, amolyan hasznos darab, végtelen módon díszíthető, arról pedig már beszéltem, hogy a fát, mint alapanyagot nagyon kedvelem.
Szóval, ha a fenti tematika szerint töltögetnék, itt mindenki belefulladna a dobozokba, mert kétség nem fér hozzá, ezekből készült a legtöbb. Én ugyan nem tudom megunni őket, de senkit nem szeretnék elüldözni a rengeteg dobozommal mindjárt az elején, ha véletlenül ide téved.
No, de jöjjenek a képek.
Ebben a két dobozban laknak (már kicsit kinőttem őket, így aztán ma már csak részben laknak) az ecsetjeim és kreáláshoz szükséges egyéb dolgaim. 
Ez is amolyan újrahasznosítási akció volt anno, talán láttatok már olyan bonbont, amin egy szál piros rózsa van kívülről, ezek olyanok voltak, s a tartalma, hm.... a nálam mindent elsöprő konyakosmeggy talán (én ki nem állhatom). Ezek a hosszúkás műanyag dobozok viszont tetszettek nekem - kárpótlás a tartalomért :) -, s ezek lettek belőlük:










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése