2012. szeptember 25., kedd

Ha elindul a vonat ...

... mert amikor erre a képre rátaláltam tudtam, hogy nálam ez egyszer el fog indulni! Na jó, azt még nem, hogy óra lesz, de mivel így alakult, s tegnap este kapott óraszerkezetet, jelentem ketyegni ugyan nem ketyeg a néma óraszerkezetnek köszönhetően - az bizony egy csodás találmány -, de jár, megy, szóval valóban elindult! Egy kis transzfer-technikás játék kerekedett belőle, nekem nagyon bejön, írtam is róla, hogy lesz még nálam ilyen, hát lett, csak kicsit váratott magára. Már abban is biztos vagyok, hogy ezt a mozdonyt egyszer majd ismét "útnak eresztem".
Egy kis malőr azért lett tőle a ház körül: mikor a fekete patinázás fázisánál tartottam félre tettem száradni, pont annyira,  amennyire a lakás mérete engedte, azaz a falig. Ugye említettem, hogy nem rég jó nagy munkában voltunk, amit úgy hívnak, hogy lakásfestés? Hát igen, felavattam az új szép falat, került arra is egy szép fekete csík, na de áldozatok nélkül nincs győzelem, s végül a fal is kapott egy kis smirglit, jelentem: már alig látszik :)







3 megjegyzés:

  1. Nagyon szép lett ez az óra! Igazán ügyes vagy! A falak meg időnként túl közel vannak::))

    VálaszTörlés
  2. Legközelebb esetleg nem falfestést kéne véghezvinn hanem fal áthelyezést :::)))

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a dicséretet. Építkezést már nem tervezünk - ezt a mostanit kellene egyszer végre teljesen befejezni -, így a falak maradnak :)
    Azt hiszem van annak a mondásnak valóságalapja, hogy magyar embernek lakást vásárolni vagy építeni egy életprogram.

    VálaszTörlés