Megjöttem...

... itt vagyok, kicsit elvesztem, de a helyet, ahol pénzért adnak időt még mindig keresem, s nem lelem :)
Remi, Katka, Lajos Jutka, nagyon örülök annak, hogy a rendszeres olvasók táborát megtiszteltétek!
S mindenkinek köszönöm, hogy látogatta a blogot így is, hogy jó ideje nem volt új bejegyzés.
Azért ígérem, igyekszem feltenni néhány új tárgyat, hogy valami újdonságot is lássatok tőlem, s ne csak visszafele kelljen lapozgatni a régi bejegyzések, feltöltések között, esetleg benyitni a blogba, s gyorsan csalódottan távozni, látva, hogy itt bizony nem történt semmi új dolog...

Készült mostanában három doboz, ezt kolléganőm kérte tőlem, ugyanolyanok, mármint a dobozok, kislánya fotóját szeretné beletenni, s tovább ajándékozni.  Megkötés nem volt, szerencsére nem kérte, hogy egyformák legyenek, így csak azt kellett figyelembe vennem, hogy úgy legyen kislányos, hogy azért "felnőtt kézben" is megállja majd a helyét az új tulajdonosoknál. Semmi extra nincs rajta - jelentem, azért ezekkel is el lehet piszmogni rendesen -, szerintem ehhez nem illett volna se repesztés, se az általam annyira kedvelt fáradtan antik színvilág, olyan kis vidámak lettek. Ime:

Az üveglap mögé kerül majd a fénykép, ami biztosan sokat fog emelni a látványon, tekintve, hogy egy gyönyörű kislány lesz rajta, csodás popsiig érő hajzuhataggal. Már a kislány neve is sokat sejtető, Fanninak hívják, hát lehet valaki nem szép ilyen névvel? Ugye nem? :)