2015. augusztus 17., hétfő

Noszvaj - újra

... hmmm - hosszú volt a nyári szabadság  - mondhatjátok sokan - de leginkább időszűkében vagyok/voltam/ s leszek...
Szabadság - másfél hét volt csupán, ilyen sovány nyári vakáció még nem volt, de túl fogom élni (ezt is :-)

Azért voltak alkotós élményeim. Akik itt jártak, köszönöm Nektek, tudom, jó nagy volt itt a csend,de szeretném pótolni.

Szerintem visszafele megyek majd az időbe, de ennyi idő kihagyása után  ez talán  megbocsájtható.
Voltam Noszvajon, erről szeretnék képeket mutatni először...

Jó volt, nem feszültünk meg, de azért dolgoztunk rendesen. A Pentacolor szervezésében - immár évek óta - egy több napos krea-kurzoson voltam, nagyon tetszett. Boda Gabi vezényletével egyetlen tárgyon dolgoztunk, de az biza munkás volt, szépen betakarta az ott töltött időt.

Egy ládát készítettünk, de nem akármilyent! Mérete is tetemes, a rajta végzett munka nem kevésbé, s azon túl, hogy ráülhetünk - hiszen kárpitozott, pihe-puha teteje kerekedett, még bele is pakolhatunk. Valamikor nagyanyáinknak volt ilyen ládikája, amin jókat csücsülhettünk és bármit belerámolhattunk, legyen az teraszon használt párna,  vagy bármi más....

A tetején lévő vásznat is  magunk festettük textilfestékkel, szóval, onnantól,hogy kaptunk egy natúr ládát, mindent mi magunk "követtünk" el rajta, hogy olyan legyen, amilyen lett. S senkit ne tévesszen meg a láda oldalának barnás színe, ez bizony nem pác, amit egy-két rétegben felken az ember lánya. Tudjuk, hogy olyan is van, de ha ezt a technikát is tudjuk, akkor sok minden mást is tudni fogunk, mert ezen bizony nagyon sok réteg van, hogy olyan legyen, hogy ilyen legyen :-)
Az enyém ilyen lett: ( hazahozva kérdeztem férjemet, hogy hova tegyem, s közölte, hogy, idézem: "ezt azért  ne nagyon dugjad el". Hát kell ennél több dicséret? :-)