Decoupage a sport világában

Időeltolódás lerendezve, most már jöhet valami más.
Viszont ha már időben így elkeveredtem, mutatok valami olyant, ami a decoupage terén is amolyan "eltévelyedés". Úgy kezdődött, hogy egy ismerősöm kislánya (nem írtam el, nem fiú, lány!) tizenegy-néhány évesen Videoton-rajongó. Neki készült ez a doboz. Voltam is ám bajban az elején, elég nehezen indult el a projekt.
Valamikor ugyan készült egy jégkorong- és Ocskay Gábor rajongónak egy doboz,  azért a sport világa és a decoupage - hát bátorság e kettő párosítása, fogalmazhatnék úgy is, hogy amolyan kakukktojás. Az Alba Volán SC-s, Ocskay Gáboros dobozról sajnos fénykép nincs, de mivel közeli ismerősöm lányánál  van, így lehet, hogy még pótolható (állítólag nagy becsben van).  A történet pikantériája, hogy aki kérte tőlem a gyerekének, nem mondta el, hogy melyiknek, egy fia és egy lánya van, s én szent meggyőződéssel készítgettem a dobozt abban a hitben, hogy egy fiúé lesz. Nos nem így lett, amikor elvitte, akkor derült ki, hogy a lányáról van szó és ez neki lesz meglepi. Ettől a hírtől aztán nekem is volt meglepi a végén; hogy a lányok mennyire sportrajongók!
Az biztos, hogy a decoupage terén nem fogok sportot űzni az ilyen témaválasztásból, eddig mindössze három ilyen készült, s tényleg olyannak, akinek nem szívesen mondtam volna nemet (hihetetlen, de a harmadik is lánynak!).

Kanyarodjunk vissza a Videotonhoz. Igyekeztem kihozni belőle a tőlem telhető legjobbat, s arra mindenképpen jó volt, hogy  néhány új alapanyagot kipróbáljak közben. (A fotók szintén telefonosak, bocsánat a rémes minőségért!)

A pontos idő mostantól itt is az

Mégis csak van őrangyalom, egy biztosan, aki figyel rám, s segít, ha megszorulok. Nagyon köszönöm Gabi, sikerült segítségeddel beállítani a pontos időt. Valami Csendes-óceáni időzóna volt beállítva, ettől volt a 9 órás időeltolódás. Hála neked, most már "helyen vagyunk". Az admin-felület ezen bugyrában, ahova elnavigáltál talán még soha nem is jártam (hú és még mennyi mindent kell itt felfedeznem!). Még egyszer hála!

Az idő gyakran kelt olyan érzést, mint ahogy azt Dali megfestette, de azért nem mindegy hogy közben mikor mivel töltöm. A főállásom más, ez a hobbi csak másodállás, mégse tehetem meg, hogy azt a látszatot keltem, mintha ez fordítva lenne.

Pontos idő úgy látom itt nem lesz mostanában

Tettem még egy kísérletet, de ettől sem lett jobb. Oldalt ugyan megadhatom a dátumot és időt, mint közzététel idejét, de nanemá!, így, mindig egyenként? Biztosan van erre valami beállítás, csak én nem tudom megfejteni, így marad a 9 óra időeltolódás, ez van.
Eleinte nagyon gondolkodtam valami egyedi, valami sajátos szép blog-háttérről is. Aztán ahogy teltek a napok kezdtem megbarátkozni a jelenlegi nagyon egyszerű verzióval (lehet, hogy megszokta a szemem?). A másik ok, amiért nem próbálgatok: utána olvastam, kicsit nekem veszélyesnek és bonyolultnak tűnik ez a manőver, mindenhol biztonsági mentést javasol előtte, mert lehet, hogy a kiválasztott álomháttér minden eddigit tönkretesz, s akkor lehessen mivel visszaállítani, nagyon konkrét és követhető forgatókönyvet nem is találtam arra, hogyan kell megváltoztatni egy blog hátterét, így aztán egyenlőre marad ez a verzió. Talán majd egyszer...
Addig ami ennél a portánál a külsőségeket illeti, marad ez a helyes kislány, mint egyetlen egyedi. Egyébként teljesen véletlen - vagy "véletlenek márpedig nincsenek!?" - , hogy pont ez a kislány-arc lett a logom, de véletlen ide vagy oda, akkor, azon az estén, amikor összehoztam magamnak ezt a blogot valahogy ő került a képgyűjteményeim közül többször is az utamba, pedig ilyen antik fotót szép számmal összegyűjtöttem már, nagyon szeretem őket.

Azóta megtaláltam a "párját" is, ha őszinte akarok lenni, színeit tekintve ez még szebb is, mint a kiválasztott.(Egy kis trükközés van ezekben a régi fotókban, ez ebből a kettőből is látszik, de én imádom őket!)

Hány óra van?

Valami problémám van a kezdetek óta az idővel, amit a bejegyzésem alján rögzít a rendszer. Most éppen 21 óra 25 perc van, s ehhez képest az előbbi bejegyzésemet 12 óra 24 perc-re regisztrálta. Ez éppen 9 óra eltérés. Nem tudom, hogyan tudnám a pontos időt beállítani.  Nem igazán van ennek jelentősége, hacsak egyszer a kollégáimat ide nem csábítom, s eltűnődnek azon, de ráérek én munkaidőben.
De azért ha valakinek van erre ötlete, szívesen veszem. Hol kell a beállításoknál ezt belőni?

A tavasz marad

... tulipánra hangolva.
Egy kislánynak készült, kifejezett kérésre tulipánosnak kellett lennie. Van egy mese, ami egy kislányról szól és a tulipánokról, a könyv címét is említette anno a kollégám, de már nem emlékszem. Hiába, soha nem voltam lányos anyuka, két fiam van, s abban a korban vannak, amikor már nem kérnek esti mesét.

Tavaszi hangulat

Egy kis tavasz, tavalyról.
Kolléganők kérték tőlem nyugdíjba készülő munkatársuknak, aki többször elmondta, hogy ennek a fának a látványa nagyon fog hiányozni neki. (A fa az épülettel szemben van, amelyben utoljára dolgozott.) Hát így vitte magával emlékbe. A doboz oldalain az intézmény három épülete van, a hosszú évek során ez a három épület volt a "második otthona". Az átadás pillanatát nem láttam, de könnyekig hatódott, s nagyon örült, azt mondta ő még ilyen szép és személyes ajándékot soha nem kapott.
Szerencsénk volt, mert mindez éppen akkor történt, amikor tavaly teljes pompájában virágzott a fa. Fotósunk készítette a képeket, ezekből lett az ún. "saját nyomat", amelyekkel dolgoztam.
Egyébként gyönyörű látvány, én is elmegyek mellette, s érkezéskor, távozáskor megcsodálhatom minden nap.
A fénykép világos égboltja sehogy sem passzolt a doboz színvilágához, azt muszáj volt kicsit "áthangolni".

Az eredeti kép, ugye milyen gyönyörű? S hamarosan újra ilyen pazar látványt nyújt!

Rózsás szett

Egy tálca szalvétatartóval...
A tálca alján  olyan kétkomponensű  lakk van, amit úgy kell a felületre ráönteni, s nagyon tartós csempeszerű felületet képez. Üveglakknak is hívják. Ma már a Pentacolor is forgalmaz ilyet, már azt is kipróbáltam, de ez még nem ezzel a márkával készült.