2012. december 26., szerda
2012. december 23., vasárnap
Mezítlábas angyalka ismét - gyertyán
Visszahoztam a kis mezítlábas angyalka egyikét egy gyertyára kopácsolva (korábban itt találkozhattatok vele). Ez "saját használatra" készült, bár ezen azért kell mosolyognom, s kicsit magam sem elhinni ezt, mert lehet, hogy nálam sem fog lángra lobbanni. Tavaly ugyanis többen kértek is, kaptak is tőlem gyertyát, s akikkel van valamilyen kapcsolatom, erről beszélve kiderült, mindenki díszként használta, s nem gyújtotta meg. Hogy jó-e ez vagy sem? Nem tudom. Mindenesetre az idén inkább elemes világítással ellátott mécseseket osztogattam, ezeket biztos, hogy használni fogják, s nem múlandóak.
A gyertyám mindenesetre jó méretes, s talán az alátét érdemel még egy kis szót, ami nem más, mint egy teáskészletből megmaradt tányér újrahasznosítva...
A gyertyám mindenesetre jó méretes, s talán az alátét érdemel még egy kis szót, ami nem más, mint egy teáskészletből megmaradt tányér újrahasznosítva...
2012. december 22., szombat
Néhány üveg a múltból
Ezek az üvegek tavaly készültek, de akkor még nem volt blogom. Minap előástam ezeket a képeket, s mivel karácsonyi hangulatot teremtenek, felteszem. Alan Maley festményei, ezekről a szalvétákról írtam már itt, s azt is, amikor ezek készültek még én sem tudtam, hogy híres festő festményeivel dolgozom.
Karácsonyi mézeskalács - végre!
Irigykedtem kicsit eddig azokra, akiknél már napokkal ezelőtt mézeskalács illata lengte át a lakást, de végre nálam is elérkezett a pillanat, s ha nem is értem a végére, de azért a mézeskalács díszítésen is nagyjából túl vagyok. Maradt ugyan még, ami nincs kidíszítve - jó pár olyan forma, amiből egy se -, de talán mind kap majd egy kis fehér-mázas ápolást még szentestéig, ha mégsem, semmi baj, anélkül is finom, bár valljuk be, kevésbé látványos. Egy részük már "el is költözött".
2012. december 18., kedd
Anno...
... kicsit más - mármint kicsit más, mint karácsony. Ennyi fény, gömb, ecetera után valami hétköznapi, de nekem mégis kedves. Mert ezek a képek amolyan "szívem csücskei". Ritkán dolgozom szalvétával. Nálam vagy saját nyomat, vagy decoupage papír, illetve rizspapír az alapanyag, de ezeket a szalvétákat jó ideje sóvárogva nézegettem, s kizárólag külföldi oldalakon találtam rájuk. Aztán végre rájuk akadtam itthon is. Nem mintha nem leltem volna ennek a sorozatnak a 80 %-ára kép formájában - például az egyiket itt láthatjátok - , de azért nagyon-nagyon vágytam - igazi papírmániáshoz hűen - ezekre a szalvétákra. S végre az enyémek, na nem az egész sorozat, de ami késik, nem múlik! A Szalvétaáruház gazdát cserélt, s bevallom sokáig nem is motivált az új tulaj és az új felhozatal, de az elmúlt néhány hónapban szépen bővült náluk a kínálat. Ma már bátran ajánlhatom mindenkinek, mert ezek a kincsek - mármint amit a dobozok képanyaga jelent - innen származnak. Igazi nosztalgia darabok. S úgy éreztem éppen ezért nem is lehet "túlpirázni" őket. Édes-bájos képek,s ezek az én "olvasatomban" nem bírnak el túl sok "extrát". Nálam valami ilyesmit jelent a decoupage vintage stílusban...
2012. december 17., hétfő
Mézeskalács alá való...
... mert karácsonyi apró-sütinek, mézeskalácsnak már készült nálam néhány tál és tányér - ma este is hoztam belőle kettőt, de jelentem, végre eljutottam oda is, hogy a mézeskalács tésztáját is begyúrtam, pihen végre a hűtőben, s holnaptól minden hűtőajtónyitásnál sasolni fog rám, hogy "hé itt vagyok, most már én következek". Még néhány apró kreálós ténykedés és erőt kell vegyek magamon: kicsit félre kell tennem a decoupage-lényemet, hogy másra is jusson idő.
Szóval a sütik alá valók, amolyan egy kicsi - egy nagy kivitelben.
Szóval a sütik alá valók, amolyan egy kicsi - egy nagy kivitelben.
2012. december 15., szombat
Karácsonyi mécsesek
Adam Matlas, miłość i pozdrowienia!
Jestem bardzo szczęśliwy, że w końcu ktoś z zagranicy
zarejestrowany! Czekałem na ten moment. Dziękuję, że tu jesteście!
Ez néhány szó lengyelül. Magyarul így hangzik:
Adam Matlas, szeretettel üdvözöllek!
Nagyon örülök annak, hogy végre külföldről is regisztrált
valaki! Nagyon vártam ezt a pillanatot. Köszönöm, hogy itt vagy!
Hát igen, nagy öröm ért. Adam az első külföldi az olvalsók
táborában, aki Lengyelországból érkezett ide! A decoupage szerelmesei nemek
arányát tekintve egészen biztos, hogy zömében lányok-asszonyok, így még külön
unikum, hogy elsőként éppen egy fiút-férfit üdvözölhetek határon túlról! Adam - szép neved van, a fiamat is így hívják :) - légy gyakori vendég nálam!
S az öröm után egy kis decoupage. Legyen még mindíg fény, két mécses erejéig.
Ezekről szerettem volna sötétben, mécses-fényes fotót is készíteni, de idő közben gazdát cseréltek. Alapként "félig kész" állapotban van belőle kb. 8 darab, de hogy mikor lesz kész? - jelen pillanatban úgy érzem, lehet,hogy csak jövő karácsonyra. Ha mégsem, s belefér a hétbe, ígérem, hozok még ilyet!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)