Karácsonyi fények

... mert tegnap ugye ezt ígértem?
Sajnos csak jelképes lesz, ezek a gyertyák ajándékba készültek, így a lángjukat csak elképzelni tudom, s nem az én otthonom karácsonyi díszei lettek. Ez már majdnem "sorozatgyártás", amit ugye már mondtam (írtam) néhányszor, hogy én olyat nem... - de  ilyenkor ez azért kicsit "más kategória". 12 gyertyát kértek tőlem alátéttel, s bár a stílust azért próbáltam egyként kezelni, hiszen egy adott körön belül kerülnek ajándékozásra, de azért nem lett két egyforma. Nem az a fogd a gyertyát, ragaszd fel  a mintát, aztán kész is van, szerintem ez a képeken is látszik. Mindegyik kapott még utómunkálatot ahhoz, hogy így nézzen ki, viszont ezekhez a régmúltat idéző, nosztalgiát ébresztő képekhez nekem már nem illettek a további extrák, mint például csilivili porok, hópaszták és társaik. Valahogy úgy érzem az üveg alátét glitterzselés díszítése éppen elég a ragyogáshoz (főleg, hogy a rajta lévő gyertya jó nagy részét el is takarja). A további ragyogást meg bízzuk a gyertyalángra...

És útra készen:

Karácsonyi gömbök

Sietősen elvégzett házimunka, száradó, félig elkészült decoupage-munkák, minden este festékben úszó körmök, ilyenek az esték nálam mostanában. Azért még nem unom, sőt... Bár a mézeskalács illata még csak gondolatban lengi át a házat, de azért még reménykedem, hogy eljutok addig is!  A statisztikai panelre rápillantva - amiben van egy olyan rész is, hogy keresési kulcsszavak, vagyis hogy mit keresett az, aki idelátogatott - meglepődve láttam, hogy szép számmal jutottak el hozzám azt hiszem véletlenül az elmúlt néhány napban, s ez a véletlen a "mézeskalács" szónak köszönhető. Valóban rábukkanhat az én kis portámra is az, aki ilyesmit keres a világhálón, esküvői témában tényleg van fent ilyen. Ezennel üzenem azoknak, akik tényleg csak emiatt jártak nálam, lesz karácsonyi is, időzavar ide-oda, nem adom fel, s nem is szokott karácsony lenni mézeskalács nélkül. Csak az idei nálam még nem készül, az elmúlt évek termékeiről pedig noha voltak, de sajnos már nincsenek meg a  fotók. Szóval én irigykedem azokra, akik már a mézeskalácsot sütögetik a konyhájukban, s egyúttal üzenem azoknak, akik még csak tervezgetik, hogy ide is kerül fel karácsonyi mézeskalács, csak kicsit még várat magára.
Addig hozok valami mást. Ma este egy kis karácsonyfára valót. Bár a készítésük kifejezetten pepecselős, de a végeredmény szerintem szép, olyan igazi nosztalgia karácsonyi gömbök, nekem a boldog békeidőket idézik. Egyenlőre még csak ez a három kapott szalagot, rémesen nem volt türelmem a masnikötögetéshez, úgyhogy a maradék öt-hat "lemaradt". Ha valakinek van szép masnikötési technikája ilyen gömbökhöz, kérem szépen ossza meg velem - légyszi, légyszi... :)

A gömbökön lévő cirkalmas rajzolatok még csak kísérletek, aranykezű   Sólyom Gabihoz viszonyítva még csak kisinas-gyakorlatok, az ő munkái között csodaszép ilyen munkákat-mintákat találtok. Hogy mi a technikája? Gabi azt mondta némi alaptudás, aztán gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Igaza van, így aztán gyakorolok, gyakorolok, gyakorolok.

 Ha Ti is kedvet kaptok egy jó tanács: ha "élesben gyakoroltok", azaz nem egy darab papíron, fadarabon, ilyesmin, hanem a már szinte kész munkátokon, előtte feltétlenül lakkozzátok le. Így - hála a lakk védelmének - ha nem sikerül gyorsan le tudjátok törölni és újrakezdeni.

Most viszont megyek és tovább kreálok - szerintem már megszáradt a munkám, s folytatható.
Köszönöm, hogy benéztetek! Legközelebb hozok nektek karácsonyi fényeket! :)

Decoupage - ékszerként

...és egy kis ékszer: karkötő és fülbevaló. Igazán szép, szerintem ez csak azért áll távol tőlem, mert nem vagyok az az ékszeres nőci.
Ezzel a címkével kicsit lehet később bajba leszek, mert sok ékszert szerintem nem fogok készíteni, de majd átírom apróságra, olyasmikhez jó sok tervem van, csak időm semmi. Azért ékszerként is van egy technika és stílus, ha egyszer kipróbálom, s "rácuppanok", lehet, hogy mégsem lesz ilyen tárgyból sem hiány a blogon :))) Ez volt az ízelítő - jelentem ízlett!

Pasinak szánt decoupage

..igen, ez tényleg pasis, legalábbis igyekeztünk - már aki, volt olyan, aki lányosra vette a figurát -.
Tolltartó, fémes hatással,amolyan férfias decoupage-papírral, sötét színnel.

Zenélő doboz

...aztán készült egy doboz, nagyon helyes, olyan kis nosztalgiát keltő már küllemre is, s ha még azt is elárulom, hogy zenél :))) - s kifejezetten kellemes zenét! Nem is olyan régen egy internetes áruházban belebotlottam ebbe a dobozba, annyira akartam egy ilyet csinálni, de átmenetileg lebeszéltem magam róla, most, hála Bryellnek mégis valóra vált. Hú, nem csináltam róla belülről fotót, na mindegy, annyira nem szeretek fényképezni, hogy most elrohanjak, de higgyétek el belül is guszta, bársonnyal borított, szóval egy igazán elegáns és nem is kicsi darab.

Karácsonyi cseréptál

...akkor itt is vagyok, s jöjjenek külön-külön.
Szóval a cseréptál. Kifejezetten szép darab, még akkor is, ha ennyi kopácsolós múlttal a hátam mögött sikerült elszakítani a szalvétát, aztán kicsit összeráncolni, végül pedig nem annyira simára festeni a tárgyat. Ez így ugye mindjárt három "baki", hiába na, egy ilyen napom volt (de a hozott formámmal legalább sikerült szépen belesimulni az "iskolapadba".) A végeredmény pedig mindezek ellenére igenis szép.

Alkotós kavalkád

Ajjaj, hol is kezdjem? Megvagyok ám, de folyamatos időzavarban, így a karácsony előtti időszakban pedig különösen. Amikor van egy kis időm nem tudom eldönteni, hogy mire is fordítsam azt. Mert engedtem a nyomásnak, s bár már nem kellett volna, azért néhány ajándéknak szánt dolgot csak kikönyörögtek tőlem, noha megfogadtam az elmúlt két év tapasztalata alapján, hogy ilyenkor már nemet fogok mondani. Csak az a a baj, hogy én azt nem nagyon tudok, ebben sem és sajnos sok minden másban sem.
S ha valamiből le kellett most csípni, az a blogolás lett. Nagyon köszönöm, hogy azért gyakran benéztetek, s azoknak is hálás vagyok, akik szóvá is tették, hogy hol vagyok, szóval köszönöm a törődést, ígérem igyekszem. Az igazi problémám ilyenkor, amikor teljes időzavar áll be, hogy úgy érzem nincs időm a fotózásra, a képszerkesztgetésekre, s inkább maradok az ecsetnél.
Azért jó is volt ám, nem csak rohanás. Jártam Bryellnél egy egész napos foglalkozáson, az egy igazi kikapcsolódás volt, még akkor is ha "végigkentük" a napot és majd szét esett a fejem, annyira fájt. Ha jól emlékszem januárban volt Solyóm Gabi szervezésében egy Pentart-székházas alkotónap Pesten, ott ismerkedtem meg két lánnyal, Noszvajon a mi kis hármasunk aztán négyessé dagadt, s azóta is tartottuk a kapcsolatot. Kicsiny ez az ország, de azért a lakóhelyünket illetően vannak távolságok. Szóval a három lány már szombaton megérkezett hozzánk, hát az a nap tarthatott volna egy hétig is, szerintem nem igen untuk volna meg egymás társaságát.
...de visszatérve az "alkotásra"- Bryellnél négy tárgy készült.
Remélem Bryell nem veszi zokon, de "kölcsönvettem" a blogjáról a fotót. Mindenkiét lefényképezte, ez a kupac itt az enyém  (a többit is érdemes ám megnézni!!!)

Most viszont hoztam egy gyors döntést, s külön-külön bejegyzésben is felteszem őket. (Mert van ebben fa, cserép, ékszer, így meg nem tudom megcímkézni a bejegyzéseket.) Szóval mindjárt jövök...